A céges autó nemcsak juttatás vagy logisztikai eszköz, hanem jelentős költségtétel is. A megszokott tanácsok, mint az üzemanyagkártyák összehasonlítása vagy a zöld rendszámos járművek beszerzése, már kevés újat nyújtanak. A valódi megtakarítás ott kezdődik, ahol az autóval kapcsolatos gondolkodásmód átalakul. Ez a cikk egy kevéssé tárgyalt, strukturált szemléletet mutat be, amely a vállalati mobilitást idő- és használatalapú logikával közelíti meg.
A kihasználatlanság költségei – az autó, ami áll
A legtöbb vállalatnál az autók napi 24 órából jó esetben 2–3 órát vannak tényleges használatban. A fennmaradó időben állnak, amortizálódnak, miközben helyet foglalnak, biztosítást és szervizt igényelnek. Az inaktív időszakok költségét ritkán veszik számításba, holott ez az egyik legnagyobb veszteségforrás. A jármű kihasználtsági arányának mérése és elemzése önmagában jelentős megtakarítást eredményezhet.
Időalapú járműgazdálkodás – a tulajdonlás helyett a használat fizet
A klasszikus birtoklási modell a teljes elérhetőséget részesíti előnyben, függetlenül attól, hogy ténylegesen szükség van-e rá. Az időalapú szemlélet a gépjárművek tervezett időintervallumokban való használatára épül. E rendszer alapja a vállalati mobilitási elvárások pontos lekövetése. Egy adott pozícióhoz nem fix jármű, hanem időben lefoglalt mobilitási kapacitás tartozik. Ez lehetővé teszi a járművek megosztását különböző munkakörök között, így csökken az állásidő és a teljes flotta nagysága is.
Céges autóbérlés új szerepben – skálázhatóság és rugalmasság
A céges autóbérlés ebben a kontextusban nem pusztán alternatíva a vásárlással szemben, hanem eszköz a dinamikus járműkapacitás menedzsmenthez. Bérlés segítségével az igények szezonális vagy projektalapú változásaihoz pontosan illeszthető a rendelkezésre álló járműpark. A bérlés időtartama, típusa és darabszáma rugalmasan alakítható, szemben a tulajdonlás fixitásával. Ez különösen hasznos olyan szervezetek számára, ahol a feladatok mobilitási igénye időszakosan változik.
Adatvezérelt mobilitástervezés – nem csak GPS, hanem viselkedésalapú modell
A modern mobilitásmenedzsment egyik alappillére az adatelemzés. A GPS adatok nemcsak az útvonalakat, hanem a használati szokásokat, a megállások sűrűségét, a motorüzemidőt és a kihasználtsági rátákat is feltárják. Ezen információk alapján szegmentálható a járműflotta, és nemcsak típus vagy márka, hanem funkció és valós használati profil szerint is. A cél nem a járművek egységesítése, hanem azok alkalmazkodása a tényleges igényekhez.
Alternatív mobilitás – nem mindig autó a megoldás
A belső járműhasználati elemzések gyakran kimutatják, hogy bizonyos feladatkörökben a gépjármű felesleges, vagy kiváltható más eszközzel (pl. elektromos roller, kerékpár, taxi, tömegközlekedés). A teljes mobilitási költségvizsgálat során érdemes figyelembe venni, hogy nem minden mobilitási igény igényel négykerekű választ. A költségek nemcsak üzemanyagban, hanem elvesztegetett időben, parkolásban, adminisztrációban is jelentkeznek.
Belső járműmegosztási rendszerek – szoftverrel támogatott racionalizálás
A vállalati járműflotta méretének csökkentése gyakran ellenállásba ütközik a munkavállalók részéről. E konfliktus kezelhető belső foglalási rendszerek bevezetésével. Ezek lehetővé teszik, hogy a munkavállalók előre lefoglalják az autókat, átlátható szabályok mentén. A rendszer visszajelzést ad a kihasználtságról, segít a döntéshozatalban, és objektív alapot ad az esetleges flottacsökkentéshez vagy járműcseréhez.
Az autó, mint szolgáltatás, nem, mint eszköz
A vállalati autókról való gondolkodásmód átalakítása kulcsfontosságú a költségcsökkentésben. A céges autóbérlés, az időalapú használat, az adatalapú döntéstámogatás és az alternatív mobilitási formák együttes alkalmazása új irányt mutat a járműflotta menedzsmentben. A birtoklás helyett a hozzáférés, az állandóság helyett a rugalmasság válik előtérbe. Az autó ebben az értelemben már nem birtok, hanem igény szerint formálható szolgáltatás.