A SsangYong sikerének kulcsa mindig is az volt, hogy képes volt egyedi és innovatív járműveket gyártani, amelyek kitűntek a tömegből. Az 1990-es évektől kezdve a vállalat számos olyan modellt mutatott be, amelyek ma már klasszikusnak számítanak és nagyban hozzájárultak a márka hírnevének építéséhez.
Az egyik első és talán legfontosabb ilyen modell a SsangYong Musso volt, amely 1993-ban debütált. A Musso, amelynek neve “orrszarvút” jelent koreaiul, valóban úttörő volt a maga nemében. Ez volt az első olyan SsangYong jármű, amely a Mercedes-Benz technológiáját használta, beleértve a német gyártó 2.9 literes dízel és 3.2 literes benzines motorjait. A Musso nem csak teljesítményével, de luxus felszereltségével is kitűnt a koreai piacon, és hamar népszerűvé vált Európában és más nemzetközi piacokon is.
A Musso sikerén felbuzdulva a SsangYong folytatta az innovatív modellek bemutatását. 1997-ben debütált a Korando, amely a világ első 4×4-es SUV kabriójaként vonult be az autótörténelembe. Ez a merész dizájn megmutatta, hogy a SsangYong nem fél kockázatot vállalni és új utakat keresni az autógyártásban.
Az ezredforduló környékén a SsangYong újabb mérföldkőhöz érkezett a Rexton bemutatásával. Ez a nagy méretű luxus SUV a Mercedes-Benz ML-osztály platformjára épült, és olyan szintű kényelmet és teljesítményt kínált, ami korábban elképzelhetetlen volt egy koreai gyártótól. A Rexton gyorsan a SsangYong zászlóshajója lett, és ma is a márka egyik legfontosabb modellje.
A 2000-es évek elején a SsangYong tovább bővítette kínálatát olyan modellekkel, mint a Rodius/Stavic nagyméretű MPV, amely ugyan megosztó dizájnjáról vált híressé, de páratlan belső teret és sokoldalúságot kínált. A Kyron és az Actyon Sport pedig tovább erősítették a vállalat pozícióját a középkategóriás SUV-k és pickup-ok piacán.
A SsangYong nem csak a járművek dizájnjában és funkcionalitásában volt innovatív, hanem a technológiai megoldásokban is. A vállalat az elsők között kezdte alkalmazni a közös nyomócsöves (common rail) dízel technológiát SUV-jaiban, ami jelentősen javította a teljesítményt és a üzemanyag-hatékonyságot. Emellett a SsangYong nagy hangsúlyt fektetett a biztonságra is, folyamatosan fejlesztve járművei passzív és aktív biztonsági rendszereit.
Az innovációk sorában ki kell emelni a SsangYong környezetbarát törekvéseit is. A vállalat az elsők között kezdett kísérletezni alternatív üzemanyagokkal, például hidrogénnel működő üzemanyagcellás járművekkel. Bár ezek a projektek még nem érték el a sorozatgyártás szintjét, jól mutatják a SsangYong elkötelezettségét a fenntartható mobilitás iránt.
A SsangYong sikerének másik kulcsa a rugalmasság volt. A vállalat mindig is gyorsan reagált a piaci igények változásaira. Amikor az SUV-k népszerűsége növekedni kezdett, a SsangYong már kész volt különböző méretű és stílusú modellekkel kielégíteni a keresletet. A Tivoli bemutatása 2015-ben például tökéletes időzítés volt, hiszen ez a kompakt SUV pont akkor jelent meg, amikor a szegmens robbanásszerű növekedésnek indult.
A SsangYong modelljei nem csak praktikusságukkal és megbízhatóságukkal tűntek ki, hanem gyakran merész és egyedi dizájnjukkal is. A márka sosem félt kockáztatni a külső megjelenés terén, ami néha megosztó reakciókat váltott ki, de mindenképpen biztosította, hogy a SsangYong járművei ne legyenek összetéveszthetőek más márkákkal.
Az évek során a SsangYong folyamatosan fejlesztette gyártási technológiáját is. A pyeongtaeki gyár, amely a vállalat fő termelési központja, folyamatosan modernizálódott, és ma már a legkorszerűbb automatizált gyártósorokat használja. Ez nem csak a minőség javulását eredményezte, de lehetővé tette a gyártási kapacitás növelését is, ami kulcsfontosságú volt a nemzetközi terjeszkedés szempontjából.
A SsangYong sikere nem korlátozódott csak a járművekre. A vállalat jelentős erőfeszítéseket tett a márkaépítés terén is. A “Korea Alázat előtt” szlogen például jól tükrözte a vállalat filozófiáját, miszerint a SsangYong ugyan büszke koreai gyökereire, de alázattal tekint a nemzetközi piacokra és folyamatosan tanul vásárlói igényeiből.