Valószínűleg sokan hallották már a színhőmérséklet kifejezést a világítás kapcsán. Mit jelent ez pontosan? Tudományosan megközelítve: a korrelált színhőmérséklet az az abszolút fekete test oly módon sugárzó hőmérséklete, amelynél a fekete test színe legkevésbé tér el a vizsgálatunk tárgyában lévő fényforrás színétől. Ezt a mondatot elolvasva valószínűleg sokan csak vakarják a fejüket. Induljunk el távolabbról. A 380 -780 nm hullámhosszúságú elektromágneses sugárzást képes az emberi szem is érzékelni, ezen hullámhosszal bíró sugárzást hívjuk hétköznapi néven fénynek. Az úgynevezett természetes fény az közvetlenül, vagy a Hold megvilágítása nyomán közvetetten a Napból származik. Mesterséges fényről a mesterséges fényforrások által létrehozott fény esetén beszélünk. A természetes fény színe nem állandó, hanem folyamatosan változik, a napszak, a légkör és egyéb paraméterek függvényében. Napkeltétől nagyjából délig növekszik a színhőmérséklet, nagyjából déltől a színhőmérséklet csökken.
Na de ez mit jelent a gyakorlatban?
A fentebb említett abszolút fekete test helyett inkább képzeljünk el egy fém tárgyat, amit elkezdünk hevíteni. Milyen színváltozást észlelnénk? Amennyiben egyre nagyobb hőmérsékletet érne el a szóban forgó fém tárgy, először vöröses színe lenne, majd egyre sárgásabb, végül már-már fehéres. És amennyiben nem olvadna el, elérhetne egy kékes, világoskékes színt is. Ugye, hogy alapvetően fordítva képzeli el az ember? Tehát a pirosas, vöröses színhőmérséklet (kb. 1800K) a színhőmérsékleti skála alján helyezkedik el, a sárgás tőle jobbra (4000K), a skála közepén a fehér színhőmérséklet (5500k – 8000k), míg a skála vége már-már sötétkék (16000K felett). Tehát tudjuk, hogy mit jelent a színhőmérséklet, és azt is, hogy a skála hogyan épül fel.
Ezt a tudást hogyan tudjuk hasznosítani?
A mesterségesen előállított fény színhőmérsékletét tudjuk szabályozni, és ez fontos is, hiszen a színhőmérséklet kihat a közérzetünkre. A melegebb színhőmérséklet inkább nyugtató hatású (melegfehér 2800K– 3200K), míg a hidegfehér színhőmérséklet stimuláló hatással bír (6000 – 6500K). Ezért otthonunkban törekedjünk arra, hogy inkább a melegebb színhőmérsékletű világítást érjük el (ideális munkahelyi megvilágítás), 3000K vagy alacsonyabb színhőmérséklettel. A munkahelyeken ennél érdemesebb magasabb színhőmérséklettel világítani, hiszen nem az a cél, hogy a munkavállalók ellazult állapotba kerüljenek, hanem az, hogy minél hatékonyabban végezzék a munkájukat. Erre különböző vizsgálatokat is folytattak a kutatók, amelyből az derül ki, hogy a magasabb színhőmérséklet mellett nagyobb hatékonysággal dolgoznak a munkavállalók. Egyébként a színhőmérséklet nem csak a közérzetünkre és idegrendszerünkre hat ki, de a biológiai óránkra is. Ezért már vannak olyan munkahelyek, ahol erre külön figyelnek, és más-más színhőmérsékletű világítással világítanak bent a nap különböző szakaszaiban, ezzel megpróbálják lekövetni a természetes fény színhőmérséklet változását, és így segíteni a munkavállalók biológiai órájának minél természetesebb mederben tartását.