Az ethernet alapú rendszerek egyik legtöbbet alkalmazott kábele az UTP kábel, amely a Unshielded Twisted Pair angol szónak a rövidítése. Ezt hazánkban árnyékolatlan csavart érpárként lehetne fordítani, de őszintén szólva itthon szinte senki sem hivatkozik így erre. Feltalálója nem más, mint a telefon szülőatyja, Bell.
Leggyakoribb felhasználása az internet biztosítása különböző eszközökhöz (pl. számítógépek, terminálok, kamerák, stb.), amennyiben wi-fi kapcsolat nem elérhető, továbbá a vezetékes telefonok is ilyen módon csatlakoztathatóak. Az előállítási költsége rendkívül alacsony, ezért rendkívül pénztárcabarát megoldásnak számít, ráadásul a csavart vezetékeknek köszönhetően a külső elektromos zajforrásokat is minimalizálja. Ennek a lényege az, hogy a zavaró jelek mindig másik vezetékpáron csapódnak le, ezért kevésbé vannak hatással a jelátvitel minőségére.
A vezetékes telefonokhoz jellemzően kettős érpárral rendelkező UTP kábelt alkalmaznak, mivel ez csak hang továbbítására alkalmas. Egy másik fontos tulajdonság a CAT szám, amely 1-7-ig terjedő értéket vehet fel. A 2-es mindössze 4Mbit/s sebességgel tud adatokat továbbítani, míg az 5-ös már gigabites hálózatokhoz alkalmatos. Az e feletti értékűek jellemzően már ritkábban fordulnak elő, speciálisabb és gyorsabb infrastruktúrákhoz használatosak.
Az UTP kábelek másik csoportosítása aszerint történik, hogy a falban, vagy szabadon kell lógniuk. A falba épített változatok merevebbek, míg a lengőkábel hajlékonyabb.
Míg az analóg kamerákhoz szükség van egy köztes eszközre, addig az IP kamera egy olyan önállóan is működő biztonságtechnikai berendezés, azaz nem szükséges az üzemeltetéséhez számítógép, vagy egyéb, különleges gép, hiszen direkten a hálózatra van bekötve UTP kábellel, vagy WIFI-vel. Miután a gyártói leírásnak megfelelően beállításra került a kamerán futó szoftver, attól a pillanattól fogva szinte bármilyen, a hálózatra csatlakozni tudó eszközzel el lehet érni a rendszert, mint amilyen egy tablet, vagy egy okostelefon. Az előnyök sora egy ilyen berendezéseknek még nem ért véget. Képes memóriakártyát fogadni, sőt, akár PIR szenzor segítségével testhőmérsékletet is mérhet.
Az egyszerűbb IP kamerák kevésbé éles képet képesek rögzíteni, mint analóg társaik, azonban az úgynevezett AHD technológiával rendelkezők már akár 2 MP-ben is képesek látni a világot. Gyakorlatilag úgy kell elképzelni, mintha egy szemmel rendelkező kis számítógép lenne, amelynek a szívét egy Linuxra épülő webszerver lüktet, és ez működteti a különböző funkciókhoz köthető szoftvereket.
Milyen esetben érdemes IP kamerát választani?
Elsősorban kisebb megfigyelt területek esetében javasolt IP kamerát választani, illetve, ha komolyabb felbontásra van szükség, mivel olcsóbb, mint az analóg társa. Fontos előnye továbbá, hogy nincs szükség bonyolult hálózatokra, kábelezésre, illetve további külső eszközök bekötésére ahhoz, hogy maradéktalanul működni tudjon.
További különbség az IP és az analóg kamera között, hogy az előbbi a technológiai adottságaiból fakadóan – mivel tömöríti a felvételt- csak néhány mp-es késéssel adja tovább a képet, míg az utóbbi gyakorlatilag teljesen élő közvetítést tesz lehetővé.
Az IP kamera rengeteg lehetőséget biztosít, lényegében olyan autonóm eszköz, aminek a használata nem igényel működő számítógépet, DVR-t, más néven videorögzítőt, ellentétben az analóg biztonsági kamerákkal szemben. Működik önmagában is és csatlakozik közvetlenül a számítógép hálózatra, UTP kábel vagy WIFI segítségével. A hálózati beállításokat szükséges megfelelően beállítani, ezt követően szinte bármilyen eszközről elérhető a rendszer, például okostelefonról vagy tabletről is.
Az IP kamerák funkcióikban rendkívül gazdagok, a WIFI csatlakozáson kívül lehetséges a memóriakártya kezelése, rendelkezésre áll beépített testhőérzékelő PIR szenzor is.
Az IP kamerák képfelbontása széles skálán mozog, a 0,3 megapixeles típusúak nem feltétlenül múlják felül azt a részletgazdagságot, amit az analóg biztonsági kamerák nyújtanak, de az AHD rendszerek már gond nélkül felveszik a versenyt a 2 megapixeles kamerákkal szemben, viszont ez csak a felbontásra igaz, ugyanis az analógok által nyújtott kép mindig rosszabb, mint a digitális IP kameráké.
Az IP kamera felfogható egy olyan kis miniszámítógépnek, amely egy Linux alapú operációs rendszeren egy webszervert működtet. A különböző okos funkciók pedig ezen a rendszeren futnak.
Amikor okvetlen IP kamerát válassz
Ha nagyobb felbontást szeretnél, mint 2 megapixel, illetve, ha mindössze 1-2 kamerára van szükséged, mondjuk egy kisebb iroda megfigyelése céljából. Egy IP kamera költséghatékonyabb megoldásnak bizonyul, mint egy analóg a hozzá tartozó rögzítőkkel együttvéve. Akkor is célszerű IP kamerát választani, ha vezeték nélküli kapcsolatra van szükséged vagy, ha fontos számodra, hogy forgatható legyen.
Amikor ne IP kamerát válassz
Az IP kamerák videotömörítésükből adódóan az élőképet pár másodperccel később továbbítják, az analóg típusúak esetében ez nem mondható el. Ebből adódik, hogy, aki valós idejű képet szeretne látni, inkább analóg vagy AHD rendszert szerezzen be.
A vállalkozások célja végső soron a profitmaximalizálás. Amennyiben egy cég a gyára, irodája, épülete belső vagy külső világításának korszerűsítésén gondolkodik, mindenképpen szem előtt kell tartania a gazdasági szempontokat, hiszen ez alapján tudja eldönteni, hogy érdemes-e belevágni a világítás megújításába vagy sem.
Mik a legfontosabb gazdasági szempontok a világítás megújításánál?
Ahhoz, hogy
döntést tudjunk hozni a világításról, majd gazdaságossági
számítást tudjunk végezni, tudnunk kell azt, hogy mik az alapvető
követelményeink a cégnél megvilágítás szempontból.
Beszélgessünk el a világítástechnikai szakemberrel, hogy ezen
cél megvalósításához milyen technológiai lehetőségek állnak
a rendelkezésünkre.
Amennyiben megvannak a technológiai lehetőségek, máris közelebb kerülünk a megoldáshoz. Ezután mérlegelnünk kell, hogy a kiválasztott technológia telepítése milyen beruházási költségeket vonz maga után. Nem csak közvetlenül a technológiai eszközök (vezetékek, égők, lámpák stb.), és ezek beszerelése kerül pénzbe, de az esetleges átépítések; falbontás, álmennyezet beépítés, kábelcsatornázás, festés és egyéb felújítási munkálatok is. Tehát nem hagyakozhatunk csupán a világítással foglalkozó szakemberek által felvázolt költségekkel, az egyéb munkálatokra be kell kérni a felújítást elvégezni képes cégek, mesteremberek ajánlatait.
Amikor már tudjuk, hogy mik a beruházási költségek, pontosan fel kell mérnünk azt, hogy a korszerűsítés után milyen üzemeltetési költségekkel számolhatunk. Ebben tudnak segíteni a világítástechnikai szakemberek, hiszen ők tudják, hogy várhatóan mekkora lesz a fogyasztása a rendszernek, valamint milyen karbantartási költségekkel számolhatunk.
Ha sikerült
kiszámolni a várható beruházási (fix költség), és a
fenntartási, üzemeltetési költségeket (változó költség),
ezután már ki tudjuk számolni a megtérülési időt (feltéve,
hogy az új rendszer üzemeltetési költségei kisebbek a korábbi
rendszerénél). Amennyiben az új rendszer üzemeltetési költségei
nagyobbak a korábbi rendszernél, akkor felmerül kérdés, hogy mi
okból van szükség a korszerűsítésre, hiszen, ha nem közvetlen
gazdasági okai vannak akkor nehéz számszerűsíteni a
korszerűsítés megtérülését.
Milyen egyéb gazdasági szempontok lehetnek?
Nem közvetlenül
jelenik meg költség és haszon oldalon, de közvetetten gazdasági
szempontok lehetnek az ergonómiai szempontok, a környezeti hatások,
az esztétikai szempontok is. Ahol a világítás korszerűbb, ott
nagyobb eséllyel fognak a munkavállalók produktívan teljesíteni,
egy környezetvédelemre odafigyelő céggel nagyobb eséllyel köt
üzletet egy igényes cég, egy szép, esztétikus világítással
bíró cégnek jobb lesz a megítélésé az ügyfeleknek és a
munkavállalóknak egyaránt. Ezek közvetetten mind hasznot hoznak a
vállalkozásnak. Gazdasági szempontnak tekinthető még a
szabályozási rendszer is, hiszen elképzelhető, hogy a korábbi
világítási rendszer a legújabb szabványoknak, követelményeknek,
törvényi előírásoknak már nem felel meg, és ezért van szükség
a világítás korszerűsítésére.
Valószínűleg sokan hallották már a színhőmérséklet
kifejezést a világítás kapcsán. Mit jelent ez pontosan?
Tudományosan megközelítve: a korrelált színhőmérséklet az az
abszolút fekete test oly módon sugárzó hőmérséklete, amelynél
a fekete test színe legkevésbé tér el a vizsgálatunk tárgyában
lévő fényforrás színétől. Ezt a mondatot elolvasva
valószínűleg sokan csak vakarják a fejüket. Induljunk el
távolabbról. A 380 -780 nm hullámhosszúságú elektromágneses
sugárzást képes az emberi szem is érzékelni, ezen hullámhosszal
bíró sugárzást hívjuk hétköznapi néven fénynek. Az
úgynevezett természetes fény az közvetlenül, vagy a Hold
megvilágítása nyomán közvetetten a Napból származik.
Mesterséges fényről a mesterséges fényforrások által
létrehozott fény esetén beszélünk. A természetes fény színe
nem állandó, hanem folyamatosan változik, a napszak, a légkör és
egyéb paraméterek függvényében. Napkeltétől nagyjából délig
növekszik a színhőmérséklet, nagyjából déltől a
színhőmérséklet csökken.
Na de ez mit jelent a gyakorlatban?
A fentebb
említett abszolút fekete test helyett inkább képzeljünk el egy
fém tárgyat, amit elkezdünk hevíteni. Milyen színváltozást
észlelnénk? Amennyiben egyre nagyobb hőmérsékletet érne el a
szóban forgó fém tárgy, először vöröses színe lenne, majd
egyre sárgásabb, végül már-már fehéres. És amennyiben nem
olvadna el, elérhetne egy kékes, világoskékes színt is. Ugye,
hogy alapvetően fordítva képzeli el az ember? Tehát a pirosas,
vöröses színhőmérséklet (kb. 1800K) a színhőmérsékleti
skála alján helyezkedik el, a sárgás tőle jobbra (4000K), a
skála közepén a fehér színhőmérséklet (5500k – 8000k), míg a
skála vége már-már sötétkék (16000K felett). Tehát tudjuk,
hogy mit jelent a színhőmérséklet, és azt is, hogy a skála
hogyan épül fel.
Ezt a tudást hogyan tudjuk hasznosítani?
A mesterségesen előállított fény színhőmérsékletét tudjuk szabályozni, és ez fontos is, hiszen a színhőmérséklet kihat a közérzetünkre. A melegebb színhőmérséklet inkább nyugtató hatású (melegfehér 2800K– 3200K), míg a hidegfehér színhőmérséklet stimuláló hatással bír (6000 – 6500K). Ezért otthonunkban törekedjünk arra, hogy inkább a melegebb színhőmérsékletű világítást érjük el (ideális munkahelyi megvilágítás), 3000K vagy alacsonyabb színhőmérséklettel. A munkahelyeken ennél érdemesebb magasabb színhőmérséklettel világítani, hiszen nem az a cél, hogy a munkavállalók ellazult állapotba kerüljenek, hanem az, hogy minél hatékonyabban végezzék a munkájukat. Erre különböző vizsgálatokat is folytattak a kutatók, amelyből az derül ki, hogy a magasabb színhőmérséklet mellett nagyobb hatékonysággal dolgoznak a munkavállalók. Egyébként a színhőmérséklet nem csak a közérzetünkre és idegrendszerünkre hat ki, de a biológiai óránkra is. Ezért már vannak olyan munkahelyek, ahol erre külön figyelnek, és más-más színhőmérsékletű világítással világítanak bent a nap különböző szakaszaiban, ezzel megpróbálják lekövetni a természetes fény színhőmérséklet változását, és így segíteni a munkavállalók biológiai órájának minél természetesebb mederben tartását.
Nagyon sok vállalkozás esik
abba a hibába, hogy a munkahelyi világítás fontosságát hátra
sorolják. Ez azért fordul elő olyan gyakran, mert a cégvezetők
többsége nincsen tisztában annak a tényével, hogy a lámpatestek
milyen hatással vannak a dolgozókra, legyen szó produktivitásról,
vagy rosszabb esetben az egészségügyi állapotukról. Legtöbbször
pusztán kézzelfogható gazdasági okok miatt vágnak bele egy
felmérésbe a munkahelyi világítás területén annak érdekében,
hogy a rezsiköltségen tudjanak csökkenteni, de az egyéb
tényezőkre nem gondolnak.
A munkahelyi megvilágítás felmérése azonban sokkal többről szól, mint költségoptimalizálásról. Már régóta bizonyított tény, hogy egy szakszerű világítás korszerűsítés nem csupán a havonta érkező számlák összegét tudja csökkenteni, de a kollégák koncentráció képességére, az energiaszintjükre, közérzetükre, és hosszú távon az egész szervezetükre pozitív hatással van. Mindezen felül a mai napig számos munkahelyi baleset is előfordul a nem megfelelő megvilágítás miatt, amelyek elkerülhetőek lennének precíz tervezéssel.
A
munkahelyi világítás korszerűsítésének első lépése a
szakértői tervezéssel kezdődik, amelyet jellemzően fényméretező
programok modellezésével kezdenek a világítástechnikai
szakemberek. Ezek a szoftverek ma már képesek realisztikusan
ábrázolni a megvilágítandó terület fényigényét, amelybe
beletartozik a különböző felületek tükröződése, a
munkavégzéshez szükséges ideális fényigény meghatározása, és
ezzel párhuzamosan pontos költségkalkulációt is lehetővé
tesznek.
Fontos
leszögezni azonban, hogy hiába használja egy cég a legmodernebb
programokat, a megfelelő szakértelem nélkül kritikus hibákat
lehet véteni. Elég csak egyetlen paramétert pontatlanul
meghatározni és óriási különbségek adódhatnak a lehetséges
kimenetelek között, ami a végeredményt is drasztikusan
befolyásolhatja, akár költség, akár a munkavállalók
egészségmegőrzését illetően.
Azon
cégek, akik a munkahelyi világítás korszerűsítésének első
lépéseként meg szeretnék versenyeztetni a beszállító
vállalkozásokat elkövetnek még egy tipikus hibát a hozzá nem
értésüknek köszönhetően. Mivel minden világítástechnikai
kivitelezőnek megvan a saját metodikája, ezért eltérő
módszerekkel és modellekkel dolgoznak. Ez a jelenség a legtöbb
esetben gyakorlatilag összehasonlíthatatlanná teszi az
ajánlatokat, ezért érdemes inkább egyetlen partnert megbízni a
felméréssel, és ez alapján bekérni a kalkulációkat.
A
munkahelyi világítás korszerűsítésének első lépése a
szakszerű jegyzőkönyvnél kezdődik
Többféle
felmérést tartanak számon a szakmában, és céltól függ, hogy
milyen mélységű auditra van szüksége a megrendelőnek. Ritkán
ugyan, de előfordul, hogy egy egyszerű mérésre van csak szükség,
ahol az aktuális világítástechnikai berendezések állapotát és
hatékonyságát szeretné kontrollálni egy vállalkozás. Ebben az
esetben jegyzőkönyv nem készül, a munka végeredménye egy
tájékoztatás, amely pontosan tartalmazza a meglévő megoldások
főbb paramétereit.
A
részletes mérés esetén már jegyzőkönyvet készít a
világítástechnikai szakértő, amely nem csak deklarálja a
jelenlegi állapotot, de javaslatokat is tartalmaz a fejlesztésre.
Sok szervezet számára ez a szolgáltatás szemmel látható
költségcsökkentést és hatékonyságnövelést tud magával
hozni.
Szabványnak
megfelelő mérést – amelynek elemeit a MSZ EN 12464-1 szabvány
határozza meg – már az igazán felkészült szervezetek
igényelnek. Ez jellemzően teljeskörű revíziót tartalmaz a
lehető legtöbb paraméter figyelembevételével, így teljes kép
kapható a meglévő megvilágítás egészségügyi és
munkavégzésre való hatásáról.
Laborban
történő mérést már csak kivételes esetben igényelnek a cégek.
Ilyenkor tudományos környezetben valósul meg a világítótestek
bemérése, amely kiterjed a teljesítménytényezőkre, TDH
értékekre, fényelosztásra, vagy spektrális eloszlásra is.
Ahogy
említettük, a munkahelyi világítás korszerűsítésének első
lépése a szakszerű felméréssel kezdődik. A világítási terv
összeállításához elengedhetetlen a helyszíni felmérés, az
igények pontos meghatározása és a hosszú távú célok
deklarálása. Ezek nélkül az egész beruházás csupán
látszattevékenység marad.
A marketingnek rengeteg fajtája van, melyek mind beváltak az
évtizedek, vagy akár évszázadok alatt. Ahogy fejlődik a technológia, annál
jobban tolódik el az irány a digitális marketing felé, azonban számtalanszor
láthatjuk, hogy a piacvezető cégek a régebbi módszereket is használják.
Listánkban összeszedtük azokat a marketing eszközöket, melyek dominálták
2020-at és valószínűleg a következő évben is jó párszor fogunk találkozni
velük.
Tradicionális marketing
Jellemzően a márkaépítést értjük olyan csatornákon, melyek
az internet előtt is jelen voltak, úgy mint a televízió, rádió, nyomtatott
sajtó, és hirdetőtáblák. Jellemzően csak a piacvezető cégek alkalmazzák még
ezeket az eszközöket, mivel az áruk jóval drágább, mint a digitális marketing
fajtáké.
Digitális marketing
Ebbe a marketin típusba minden olyan beleillik, mely az interneten valamilyen formában alkalmazza, azon eszközein megjelenik. Ezt a típust számos kisebb fajtára is lehet bontani, melyet meg is teszünk ebben a bejegyzésben. A digitális marketing évről-évre fejlődik és növekszik, mivel folyamatosan emelkednek a kiadások is. Jellemzően két részre szokták bontani, sokan külön szedik a keresőmarketinget és a keresőoptimalizálást.
Keresőmotor optimalizálás
Jellemzően keresőoptimalizálásnak nevezik, de a „hivatalos”
megnevezése keresőmotor optimalizálás, vagy Search Engine Marketing (SEM).
Lényege, hogy a vállalkozás termékei, vagy szolgáltatási megjelenjenek a
különböző keresőmotorok találati listáján. Amikor a felhasználó beír egy
bizonyos kifejezést, ami az adott vállalkozás valamilyen termékéhez, vagy
szolgáltatáshoz kapcsolódik, akkor annak az oldalnak meg kell jelennie a
találati listán. Természetesen ez csak akkor érhető el, ha ez a cég erőforrást
és pénzt fektet a keresőoptimalizálásba.
Tartalommarketing
A tartalommarketing egy kiváló eszköz, hogy a
felhasználókkal megismertessük a vállalkozásunkat, valamint segíthetjük a
keresőrobotokat, hogy értékes információkat találjanak a szolgáltatásokról,
termékekről. Definíciója szerint a tartalom előállítását, megjelenítését,
többszörözését jelenti a célfelhasználók számára. A leggyakoribb tartalommarketing
csatornák a szociális média felületek, és blogok.
A tartalommarketing célja, hogy segítsük a felhasználókat a
vásárlási folyamatban. Elősző edukálni kell őket a leggyakoribb kérdésekről és
el kell oszlatni mindenféle kétséget, mielőtt vásárlásra adnák a fejüket.
Ezután ütemezni kell a folyamatos tartalmakat, hogy a lehető legjobban segítsük
a felhasználókat.
Email marketing
Az email marketing azt jelenti, hogy edukáló, vagy
szórakoztató tartalmakat, illetve akciós ajánlatokat küldünk a felhasználóknak,
akik saját akaratukból adják meg az email címüket vállalkozásunknak. A fő célja
ennek a marketing típusnak, hogy mélyítsük a felhasználó és vállalkozunk
közötti kapcsolatot, ezáltal növeljük az eladás esélyét, valamint tanítsuk a
felhasználókat a vállalkozásunkról.
Ezek lettek volna a leggyakoribb marketing típusok 2020-ban.
A keresőmarketing (SEM – Search Engine Marketing) egy olyan
digitális marketingstratégia, amelyet egy weboldal láthatóságának növelésére
használunk a keresőmotorok találati listáján (SERP – Search Engine Page Results).
Míg maga a kifejezés egyszerre utalt mind az organikus
keresési tevékenységekre, például a keresőoptimalizálására (SEO), mind a
fizetettre, most már szinte kizárólag a fizetett keresési hirdetésekre utal.
Gyakran emlegetik PPC kampánynak, vagy fizetett
hirdetéseknek is (PPC – Pay Perc Click).
Miért fontos a SEM?
A keresőoptimalizálás a legtöbb esetben hónapokat vesz
igénybe, azonban a fizetett hirdetéseket akár egy nap alatt is el lehet
indítani, így folyamatos befektetéssel pillanatok alatt lehet kampányokat
létrehozni, ezzel pedig releváns vásárlókat és érdeklődőket csábítani a kívánt
oldalra.
A keresőmarketing során a hirdetők csak azokra a megjelenésekre
fizetnek, amelyek látogatókat eredményeznek.
Mivel a fogyasztók keresési kérdéseket keresnek azzal a
szándékkal, hogy kereskedelmi jellegű információkat keressenek, kiváló
lelkiállapotban vannak vásárláshoz, összehasonlítva más webhelyekkel, például a
közösségi médiával, ahol a felhasználók nem kifejezetten keresnek valamit.
Jellemzően akik egy keresőmotorban keresnek bizonyos
kifejezésekre, azok már valamilyen szinten elkötelezettek az mellett, hogy
vásároljanak, így egy PPC kampány, vagy keresőmarketing tevékenységnél
könnyedén lehet eladásokat generálni, természetesen csak a megfelelő
kifejezések használatával.
A keresőmarketing pontosan a megfelelő időben éri el a
fogyasztókat: amikor nyitottak az új információkra. A digitális reklám
többségével ellentétben a PPC reklámozása nem betolakodó, és nem szakítja meg
feladataikat.
Ahogy már írtuk, keresőmarketinggel, vagyis PPC kampányokkal,
fizetett hirdetésekkel lehet a leggyorsabban
látogatókat generálni.
A keresőmotorok bonyolult algoritmusokat használnak annak
biztosítására, hogy minden kereséshez a legrelevánsabb eredményeket érjék el,
ideértve a helyet és az egyéb rendelkezésre álló információkat.
A fizetett keresési hirdetéseknél a szponzorált hirdetések a
keresőmotor találati oldalainak tetején és oldalán jelennek meg, így nagyobb
láthatóságot kapnak, mint az organikus találatok.
Tegyük fel, hogy Ön olyan ügyfél, aki egy terméket vagy
szolgáltatást keres online. Elnavigál a keresőmotorba, és beírja a keresési
kifejezéseket (más néven kulcsszavakat).
Az eredményoldalon (találati lista) olyan vállalati
hirdetésekkel találkozik, amelyek kulcsszavai megegyeznek a keresésben szereplő
kulcsszavakkal.
Ezek a hirdetések az oldal jól látható helyein jelennek meg
– a többi kulcsszóval megegyező találati listával együtt. A fizetett listák relevánsak
az Ön konkrét keresésekor, ezért nagyobb a valószínűsége, hogy rákattint egy
ilyen fajta hirdetésre.
Most nézzük meg, hogy a SEM-kampányok hogyan működnek a
marketing szempontjából.
A marketing szakértő az alábbi feladatok végzi el egy PPC
kampány menedzselésekor, tervezésekor:
Kulcsszó kutatást végez, és kiválasztja a
webhelyéhez vagy termékéhez kapcsolódó kulcsszókészletet;
Kiválasztja a hirdetés földrajzi helyét, ahol
megjelenik (pl. Magyarország)
Létrehoz egy szöveges hirdetést, amelyet
megjeleníthet a keresési eredmények között
Ajánlatot tesz arra az árra, amelyet hajlandó
fizetni minden egyes kattintás után.
Sokan a fizetett hirdetéseket tartják a legjobb befektetési megtérülés eszköznek, azonban a keresőoptimalizálás olcsóbb tud lenne, természetesen csak akkor, ha jól végzik!
Magyarországon a legtöbben kétség kívül a Google Ads-ot
használják fizetett hirdetésekre. Integrálva van a találati listával, így
mindig megjelennek a fizetett hirdetések az organikus találati lista fölött és
alatt, így mindig előnyben lesznek, magyarul nagyobb lesz az átkattintási arányuk
(100 emberből többen fognak rákattintani, mint az organikus találati lista
legelső helyezettjére).
A keresőmarketing régen magába foglalta a PPC-t és a SEO-t,
mára már azonban csak a fizetett hirdetéseket értjük eme kifejezés alatt.
Mindenki beszél róla, de vajon mindenki tisztában van-e vele, hogy mit jelent az a szó, hogy keresőoptimalizálás, angolul SEO.
A keresőoptimalizálás egyfelelől egy technikai fogalom, amelyik az internet és az azon futó keresőmotorok működési modelljéhez igazítja a weboldalakat. A másik értelmezésben pedig egy online marketinges eszköz – ezzel szokták leginkébb összekötni az emberek. Valójában a két megfogalmazás egyidejű jelenléte az igaz.
A keresőmotorok, mint amilyen a Google, a Bing, a Yahoo, vagy a Duckduckgo és a Yandex folyamatosan pásztázzák az internetet és gyűjtik a weboldalakon található információkat. Mindegyiknek van egy publikus felülete, amin keresztül lehetőségeet biztosítanak az embereknek (és programoknak), hogy a begyűjtött adatok között kereshessenek. A cél az, hogy a megadott (begépelt, vagy hangvezérelt) keresési kifejezésekre választ adó tartalamakat mutassanak a felhasználóknak. Például ha valaki rákeres arra a szóra, hogy meta leírás, akkor olyan találatokat kapjon, ahol leírják, hogy mit jelent ez a fogalom, mire való stb.
Célok elérése online marketinggel
A keresőoptimalizálás az a folyamat, amikor a weboldalt felkészítik arra, hogy a robotok könnyen elolvashassa ami rajta van, és olyan tartalmakat helyeznek el rajta, ami jól megválaszolja azokat a kérdéseket, amit a weboldal potenciális látogatói feltehetnek. Ezt lehet teljesen tudatosan csinálni és folyamatosan fejleszteni a weboldalt, azzal a céllal, hogy minél több látogatót vonzzunk be – ez a keresőoptimalizálás szolgáltatás, amit marketinges kontextusban szoktak emlegetni.
Mit kell tudni róla
A legfontosabb, amit sosem lehet szem elől téveszteni, hogy a találati listák helyezéseiért folyamatos verseny van. Az, hogy a hogyan kerüljek a Google első oldalára kulcsszóra egy weboldal ma az első pozícióban van, nem jelenti azt, hogy egy hét múlva is ott lesz – ha az értékelést végző algoritmus úgyraszámolja a pontszámokat és mások jobb eredményt érnek el, akkor óhatatlanul meg fogják előzni a többieket és újrarangsorolódik a lista.
Elsőnek lenni hosszú és kitartó munkával, elsőnek maradni pedig rendszeres megújulással lehetséges.
Hallotam fizetett hirdetéskről is… ez az?
Nem, a keresőoptimalizálással az organikus csatorna eredményeit lehet növelni; ezek azok, amik önerőből, organikusan kerültek az internetes keresők felületére. Amiből a keresőmotorok pénzt tudnak csinálni, az azok azok a találatok, amik pénzért cserébe jelennek meg, fizetett hirdetések. Ezek hosszú távon tipikusan többe kerülnek, mint ha a weboldal- és tartalomfejlesztésre költenénk pénz, kattintások után kell fizetni, ami azt jelenti, hogy ha nem fizetünk, akkor nem jelenünk meg többé a találatok között. Az organikus csatorna ilyen szempontból rugalmatlanabb, ugyan nehezebb bekerülni, de tartósabban is bent lehet maradni az élbolyban.
Megéri foglalkozni 2020ban?
Határozottan igen. A weboldalon található tartalmakat, nem csak a keresők miatt érdemes átgondolni, a keresőoptimalizálás eredményeképpen, ha jól csinálják egy sokkal használhatóbb weboldalt kellene kapni eredményül. További részleteket, az egyéb keresőmarketinges eszközöket a Mokeropt weboldalán olvashat.
A stresszes állapot rendkívül negatív hatással van az
egészségünkre nézve, arról nem beszélve, hogy könnyen
depresszióhoz vezet. A tartós stressz által a munkánkat sem
leszünk képesek hatékonyan elvégezni, romlik a koncentrációs
képességünk és a mindennapok során folyton nehézségekbe fogunk
ütközni.
A magánéletünkben
és a munkahelyünkön is kialakulhatnak olyan helyzetek, amelyek
stresszes helyzeteket váltanak ki. Amennyiben rövid ideig tart ez
az állapot, az nem jelent akkora veszélyt, ilyenkor kisebb a
szervezetünk károsodásának az esélye. A munkáltatónak is
kötelessége, hogy ne hagyja figyelmen kívül, ha valamelyik
dolgozóját stressz éri, ugyanis meglehetősen romolhat a
teljesítménye, ami az egész cég életére súlyos hatást
gyakorol.
Hogyan
csoportosítható a munkahelyi stressz?
Összesen kétféle
munkahelyi stresszes állapotot különböztethetünk meg. Az egyik a
fizikai, amikor a munkahelyi környezet nem megfelelő, például
kényelmetlenek a székek, nem jó a helyiség szellőzése, nagy
mértékű az irodai zaj vagy nem optimálisak a fényviszonyok. A
másik típusú a pszichoszociális, ebbe a kategóriába pedig a
szellemi, illetve lelki sérülések, problémák tehetőek. A
szellemi leterheltség okozója sokszor az, ha rosszul alakították
ki a munkastruktúrát, vagy a vezetőségnek túl nagyok az
elvárásai, esetleg állandóan rettegünk a leépítésektől, de a
legrosszabb, ha munkahelyi zaklatásnak vagyunk kitéve.
Milyen
egészségügyi problémák jelentkezhetnek az állandó stressztől?
Amint már említettük, meglehetősen romlik a teljesítőképességünk, nem leszünk képesek az adott feladatra koncentrálni és könnyen feledékennyé válhatunk. Ezen kívül izomfeszülés, hízás, fogyás és álmatlanság is kialakulhat. A magatartásunk agresszív lehet, így ingerültebb hangnemben kommunikálhatunk a családtagjainkkal, barátainkkal, ami akár a párkapcsolatunk felbomlásához is vezethet. A munkahelyi stressz kockázatot jelent személyiségzavar szempontjából is, valamint a sokan lesznek áldozatai a magas vérnyomásnak, gyomorfekélynek vagy allergiás megbetegedésnek.
Mi lehet a
megoldás a stressz ellen?
Szerencsére
léteznek olyan megoldások, amelyekkel csökkenthető a stressz.
Először is vizsgáljuk meg, hogy a munkahelyünkön milyen
stresszfaktorok vannak, a következő lépés, hogy észrevételeinket
jelezzük a vezetőség felé és ösztönözzük őket a
változtatásokra. A munkahelyi zaklatások ellen azonnal lépjünk
fel, ha pedig túl sok munka jut egy adott munkavállalóra,
javasoljuk újabb emberek felvételét.
A stressztől
minden bizonnyal lehetetlen teljes mértékben megszabadulni, ám
igyekezni kell minél többet tenni ellene.
